Képes napló 7.

A múlt hét a főzés és a teremdíszítéshez való ötletek keresgélésének jegyében telt. Már írtam róla, hogy lemaradtam egy turis lepedőről, viszont így jött az ötlet az olimpiai kabalákkal. Addig keresgéltem a neten, hogy sikerült megtalálnom az elképzelésemhez a tökéletes figurákat. (A héten ki is nyomtatom, és folyamatban van a többi dekoráció készítése is.)

Forrás: Google

Keresgélés közben találtam jó pár olyan feladatot, amik az olimpiához kapcsolódnak, illetve vasárnap egy olimpiai társasjátékot is. Már el is kezdtem a fordítást. Persze lesznek olyan mezők, ahová én mást fogok írni az eredeti helyett, sőt, én több mezőre írok majd.

A héten is sokat sütöttem, főztem. Érdekes, biztos ti is észrevettétek, hogy nyáron a főzéssel és mosogatással telik el a nap nagy része. Iskolaidőben nálunk csak a vacsora a közös, napközben mindenki máshol van. Ilyenkor viszont próbálok mindenkinek a kedvében járni és olyanokat sütni-főzni, ami a kedvencük, és amire a tanév során néha nem jut idő. Szombatra vendégeket is vártunk, akkor egy kicsit átestem a ló másik oldalára, a mennyiséget illetően. A hamburgerzsemle receptjét a sógornőmtől kaptam, hasonló van fenn a neten is, a töltött korong receptjét itt találtam. 
Hamburgerzsemlék és töltött korongok

Kedvencnek számít nálunk a tejfölös keksz, mert sütés nélkül gyorsan elkészül és finom. Egy nagy pohár tejfölbe teszünk 3-4 evőkanál cukrot és 1 csomag vaníliás cukrot. Utána a kekszet rétegezzük vele. A lényeg, hogy a tetejére a massza kerüljön. Ha reggel készítem, estére már megpuhul és ehető.

Pár napig aggódtam a kutyánkért, mert nem nagyon volt étvágya, végül elvittük az orvoshoz. Örültem, hogy végül is nincs komoly baja, de azért az étvágya és a viselkedése még mindig nem a régi. Megszoktuk, hogy hiperaktív, most meg állandóan a nyomomban van vagy alszik. Nagy nehezen szoktattuk rá, hogy kint aludjon, most pár nap alatt visszaszokott a benti alváshoz.

Évek óta van egy különös vendége a kertünknek. A héten sikerült lencsevégre kapni az én “kolibrimet”. A lányom és a barátja állították, hogy Magyarországon nem él, de nem nagyon akartam hinni nekik.  Végül kiderült, hogy én is ugyanabba a hibába estem, mint azok, akik a kacsafarkú szendert nézték kolibrinek. 

Tavaly a születésnapomra fekete kálát kaptam a lányaimtól. Azt hittem, tönkrement, de végül pár hete kibújt a földből. Kiültettem a kertbe, hátha gyönyörködhetek majd a virágában. Sajnos egész héten rossz idő volt, (az egyik levelét letörte a szél)  nem tudom lesz-e belőle valami.

Ilyen lenne

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.