Mennyiségek összehasonlítása

Az elmúlt bejegyzések egyikében írtam, hogy mennyit küszködünk a mértékegység átváltással.
Nem hiszem, hogy csak az én osztályomnál lenne ez probléma, hiszen 25 éves gyakorlattal a hátam mögött tudom, hogy ez mindig is gondot jelentett. Sőt, egyszer egy rádióadásban hallottam, hogy bizony híres műsorvezetőnk sem tudta, hogy a deciliter, vagy a centiliter a nagyobb, és mégis mi a váltószám.
idő
Forrás
Én viszont szeretném ezt a lehető legjobban elsajátíttatni a tanítványaimmal. Mert addig hiába adok nekik játékos feladatot, amíg nem tudják, hogy mit, mire, hogyan kell váltani.
Mindig vannak újabb és újabb ötleteim, (mert a gyerekek sem egyformák, van akinek így, van akinek úgy kell magyarázni), most azt szeretném megmutatni, hogy milyen módon próbáltam a mostani osztályomnak megtanítani az idő mértékegységeinek átváltását. (Ami a többi mértékegység átváltásnál is használható természetesen.)

Persze ne gondoljatok semmi nagy dologra, csak leírtuk azokat a lépéseket, a füzetbe, amit én eddig is mondtam, (magamnak), csak ők nem mondták, hiába javasoltam nekik. Mármint órán mondták, csak az önálló feladatoknál már nem tartották fontosnak.

Észrevettem, hogy a legtöbb gyerek nem tudja a számokat elvonatkoztatni a mértékegységtől, így bármi lehet a mértékegység, ők csak a számokat nézik. Vagy ha tudják is, hogy a kettő közül az egyiket át kell váltani, nem tudják, hogy mire, pedig ezt is szajkózom jó pár éve. (Egyik tanítványom az év és a hónap összehasonlításánál az éveket hetekre váltotta. De hogy miért, nem tudta megmondani.)
Éppen ezért minden egyes feladatnál leírtuk a táblán látható mondatokat, a megfelelő átváltásokat, különböző krétákat, illetve színeseket használva. (Váltottunk hetet napokra, éveket hónapokra, napokra, stb.)
Megbeszéltük, hogy a nagyobbat váltjuk a kisebbre, aláhúztuk a feladatban is, jelen esetben hogy az óra a nagyobb, azt kell majd váltani. A másik oldalon lévő mennyiséggel nem is kell ebben a pillanatban még foglalkozni.
A következő sorban a keretekben is rögzítettük, amit szóban megbeszéltünk. (Jelen esetben az órát váltjuk percekre.) Közben mondtam nekik, hogy a számokat ne is nézzék, csak az átváltásra figyeljenek.
Miután felkerült a táblára pirossal a “szabály”, (1 óra= 60 perc) akkor néztük meg a számot, vagyis hogy hány órát kell átváltani. Ment volna fejben is, de azt akartam, hogy a gondolatmenetünknek nyoma legyen a füzetben, ezért írásban végeztük el a számítást.
Miután meglett az eredmény, a feladatban az órák fölé írtuk az átváltást, és csak ekkor néztük meg, hogy milyen mennyiség szerepel a jobb oldalon, ekkor hasonlítottuk össze az immár egyforma mértékegységet. Így vált láthatóvá, hogy a két mennyiség egyenlő.
Tudom, hogy minden kolléga hasonló módon magyaráz, de azért gondoltam, hogy leírom az én gondolatmenetemet, mert tudom, hogy sok szülő is olvas, és talán ez az egyik legnehezebb dolog, amivel ők is szembekerülhetnek. Ha nincs jobb ötletük, ezt is bevethetik.
És hogy nincsenek véletlenek, mi sem bizonyítja jobban, mint az a kép, amit a Google segítségével kerestem, hogy valami legyen a sok mondat közé. A képre kattintva egy jó oldalt találtam (ismét), ahol aztán eltöltöttem egy kis időt.
Ezen az oldalon egy aranyos történetet segítségével magyarázzák a napot, hetet, hónapot, stb. 
Maggie Waking Up
Végül egy képen, négyzetek sokaságával összegzik az egészet. Nekem nagyon tetszik.
Bár “végeztünk”  az idén az időméréssel, azért én csak ki fogom ezt a képet a tanítványaimnak nyomtatni, és alkalomadtán fogjuk még ezt gyakorolni.
Nap Hét Hónap Év
Forrás

Remélem hasznosnak találtátok ezt a bejegyzést, és ha nektek van valami jó ötlet a tarsolyotokban, legyetek szívesek, osszátok meg velem! 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.