Összevont osztályban tanítok 3.

Ismét eltelt egy hónap, és valahogy olyan érzésem van, hogy ez rövidebb volt, mint a szeptember. Jó, tudom, hogy rövidebb volt a szünet miatt, de úgy érzem, hogy elkezdtek szaladni a napok. Biztosan ti is voltatok már úgy, hogy pénteken csodálkozva mondtátok, hogy már péntek van, pedig tegnap volt csak hétfő. Szóval így értem, hogy gyorsan eltelt.

Azért ha alaposan visszagondolok, húzós napok voltak ám ezek is. De jól érzem magam, és a kis tanítványaim is. Jóleső érzés, mikor megölelnek és azt mondják, hogy :”Szeretlek tanító néni”, annak ellenére, hogy órán nem éppen úgy jöttek össze a dolgok, ahogy az a gyerek szerette volna, vagy azt mondja a kis elsős, hogy nagyon szeret isibe járni. Az egyik alkalommal egyéb elfoglaltság miatt nem én vittem úszni őket, többen adtak hangot a szomorúságuknak. Szóval ezek a mondatok, ölelések nagy lendületet adnak, és már most úgy érzem, hogy nagyon nehéz lesz júniusban az elválás.

Naplót vezetek a lányom tanácsára, és most elolvastam az elmúlt hónap történéseit. Sajnos nem sok mindenről készült kép, mivel annyira dolgoztunk, hogy nem jutott idő a fénykép készítésére, pedig most jól jönne.
Szépen haladunk, a kicsik nagyon szeretnek olvasni, szól, ha valaki véletlenül kimarad. Remélem megmarad ez a lelkesedés. Már 11 betűt ismerünk, holnap jön a 12. (A nagyobbacskákat nem érdekli annyira sem az olvasás, sem a szövegértő feladatlapok precíz megoldása. Töröm is a fejem, hogy mit csináljak, hogy rákapjanak az ízére.)

Volt több olyan óra, mikor a másodikosoknak magyarázva a kicsiket is bevontam a feladatokba. Öröm volt nézni, milyen ügyesen dolgoztak. Nekik is ment.

Bevetettem számtalan feladatlapot, a kicsiknek nem győzök keresgélni. Sokat társasozunk, bár ezáltal háborús övezetté válunk, ugyanúgy, mint rajz- és technika órákon. Nem baj, ezt is meg kell tanulni.
Bevált a Szuperfiús-lányos képek gyűjtése, órákon már nincs gond a magatartással. (Remélem nem kiabálom el!) Ma kapták meg a magatartás ötös mellé a kis ajándékokat. Már beharangoztam a novemberi értékélési ötletemet, ami nagyon tetszett nekik.

Rajz- és technika órákon még mindig nehezebb feladatokat kapnak, mint aminek elkészítésére képesek lennének. Vagy én mérem fel rosszul a feladatok nehézségét, vagy ők dolgoznak lassabban, nem tudom. Tippeljétek meg, hány óra alatt készült el ez a halloween-i kép! 

2 óra festés, 2 óra nyírás és ragasztás eredménye

 Az október a különböző képességmérésekről szólt, és még nincs vége. Annyi a gondom ezekkel a mérésekkel, hogy nem ad hiteles képet a gyerekekről, főleg az, amelyiknél a program generálja a feladatokat, és nem nagyon veszi figyelembe azt, hogy ki milyen osztályba jár éppen.

A délutáni programok tömkelege várja egyébként a gyerekeket. Vannak szakkörök, illetve a különböző pályázatok programjai.
Egyik ilyen volt a Sport-Poha-Rak bemutató. Az enyémek nagy érdeklődést mutatnak iránta, szakkörre is beiratkoztak. Nagyon sok dolog fejlődik a poharak rakosgatása közben: koncentráció, térirányok, szem-kéz koordináció, egyensúlyérzék, hogy csak néhányat említsek.

Az őszi szünetben is voltak programok. Akik eljöttek, tököt faraghattak, Sport-Poha-Rak-kal játszhattak, társasozhattak. Kellemes hangulatban telt a délelőtt. Még néhány felsős is betévedt hozzám.

Mivel jó ideje nincs képes napló, nem tudom megállni, hogy ne említsem meg azt a két túrát amin októberben vettem részt az egyik pályázat révén. Nagyon jó volt egy kis kikapcsolódás. Ez a két túra pontosan illeszkedett ahhoz a tervemhez, amit még szeptemberben fogadtam meg: minden héten legalább egy délután 1-2 (esetleg több) órát magamra fordítani. Menni valahová (rendezvényre, vagy csak fel a hegyre), megnézni valami limonádé filmet, zenét hallgatni, beszélgetni a barátokkal, csokit enni, vagy bármi egyebet csinálni, amitől feltöltődhetek. Bevált. 


Remélem a képek visszaadják azt a hangulatot, amelyben ez a hónap telt.

4 Comments

  1. Olyan jó olvasni a bejegyzéseidet! Sok ilyen pedagógusra tanító nénire lenne szükség azt hiszem! Látszik hogy szívvel lélekkel foglalkozol a gyerekekkel. Aranyosak a gyerekek és ügyesek szép a dekorációtok is. Azt jól teszed hogy néha adsz magadnak is feltöltődésre lehetőséget! További sok sikert kívánok!

    1. Kedves Éva!
      Köszönöm szépen kedves szavaidat és a jókívánságokat. Örülök, hogy tetszenek a bejegyzéseim. Tudod, ez nekem nem a foglalkozásom, hanem a hivatásom. 🙂

  2. Nagyon jó volt olvasni a beszámolód. A gyerkőcök édesek, mosolygósak és vidámak. Ez az igazán jó visszajelzés. 🙂

    1. Örülök. Igen, jó visszajelzés, no meg amit nem írtam le, hogy többen közölték a másodikosok közül, hogy én vagyok a legjobb tanár. :)))

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.