Kétjegyű számok szorzása egyjegyűvel és kerek tízessel

Úgy látszik, a mostani osztályom kicsit nehezebben érti meg a dolgokat, így kénytelen vagyok újabb dolgokat kitalálni, amivel segítem egy kicsit a gondolkodásmenetüket. Heti témánk a tíznél nagyobb számok szorzása volt, szóban, egyjegyűvel és kerek tízessel.
1. Kétjegyű szorzása egyjegyűvel
A könyv gondolatmenetét követtem, de valahogy nem látták át a bontást, összekeverték a tényezőket, rosszul adtak össze. Így azt találtam ki, hogy színesekkel írjuk át a szorzandót, illetve a szorzót. (Volt, aki ugyanis a szorzandó számával akart szorozni a szorzó helyett.) Hála a színeseknek, a hét végére mindenkinek jól ment. Remélem holnap is fogják tudni! 
a. Első lépésként a szorzandóban a tízes helyi értéken álló számot átírtuk pirossal, az egyeseken állót kékkel, a szorzót pedig zölddel.  Bontottuk a számot tízesekre és egyesekre, majd elvégeztük a szorzásokat. A részeredményeket szintén lejegyeztük a megfelelő színnel, majd a két számot összeadtuk.
b. A továbbiakban – egy-két tanulót kivéve – csak az első sort írtuk fel. Fejben végeztük el a szorzást, lejegyeztük a részeredményeket, és összeadtuk a két számot.
c. Utolsó lépésként fejben szoroztuk a tízeseket, az ujjunkon mutattuk az eredményt, majd szoroztuk az egyeseket és hozzáadtuk az ujjunkon mutatott számhoz. (Ugyanis azt már tavalytól tudják, hogy egy-egy ujjunk érhet 1- et, 10 – et, vagy 100-at is.)
2. Kétjegyű szorzása kerek tízessel


Az eljárás itt is ugyanúgy működik, mint az egyjegyűnél, ugyanis a nullát letakarjuk. (Ezt mi letakarásos módszernek nevezzük.) Vagyis: 10 x 2 = 20. De mi nem 2-vel, hanem 20-szal szorzunk, ezért 10 x 20 = 200 ( a letakart nullát az eredmény után írjuk).  8 x 2 = 16, ezért 8 x 20 = 160. A továbbiakban ugyanazt a gondolatmenetet használjuk, mint az előzőnél. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.