Vízimadarakról játékosan

By sucika67On In Játékos tanulás, Környezetismeret, Tanulás37 hozzászólás Vízimadarakról játékosan című bejegyzéshez
Az utóbbi időben annyi  sok a tennivalóm, hogy mindig azzal a gondolattal fekszem le, hogy kár, hogy egy nap csak 24 órából áll. Bár tegnap egy betelefonáló azt mondta az egyik műsorban, hogy mit nyavalyognak a pedagógusok, hiszen egy nap 24 óra, ha ebből levonunk hatot az alvásra, ne mondja már senki, hogy a 18 órát végigdolgozzák. Hááááááááát tényleg nem. De azért elég gyakran van az, hogy hazajőve a munkából, este tízig iskolai dolgokkal vagyok elfoglalva. Az hány óra is? Sőt, reggelente azzal kezdem a napot, hogy kinyomtatom azokat a képeket, feladatokat, amit előző este (éjszaka) készítettem. (A húgom mindig mosolyog, hogy még csak reggel van, de én már lihegve szaladok a kocsihoz, amivel dolgozni megyünk. Sőt gyakran előfordul – minimum hetente háromszor-, hogy rám kell várni.)

Most például környezetre készítettem kis kártyákat, kedden reggel.   Ugyanis akkor ugrott be, hogy érdekesebb lenne a tanultak felelevenítéséhez, illetve az óra végi összefoglaláshoz. Így gyorsan nyomtattam kis képeket, aminek a hátoldalára tollal ráírtam a tanult ismeretanyagot. (A képek kicsit össze-vissza kerültek fel, mert kevés volt az idő, és ahogy a papír adta magát, meg a ráírandó mondat, úgy kerültek még fel az újabb képek.) Aztán délután elkészítettem az olvashatóbb nyomtatott változatot, majd lamináltam, hogy tartósabb legyen. Holnap ismét környezet, megint játszunk majd vele.

Hogyan játszhatunk?
1. Villámkérdések
Az idő rövidsége miatt villámkérdésként olvastam a kártyák hátoldalán található mondatokat. Aki először jelentkezett, és megmondta a madár nevét, megkapta a kártyát. Három kártyáért járt volna a piros pont, de látva a szomorú arcokat, levittem kettőre. 
Hátránya: Nem biztos, hogy már akkor tudja az a gyerek a választ, aki jelentkezik, vagy csak nyújtja a kezét, hogy első legyen, és a lassúbbak sok esetben lemaradnak. 
Előnye: Fejlődik az intenzív gondolkodási képességük, reakcióidejük.
Lassan jön az összefoglalás, lehet, hogy készítek még kártyákat a tanultakból, és több élőlénnyel már nehezebb lesz beletrafálni. Aki pedig nem tudja a választ és jelentkezett, esetleg visszahoz egy kártyát. Addig még kitalálom, hogy lehet kivédeni a blöffölést, úgy hogy azért a végén nehogy az legyen, hogy senki sem nyújtja a kezét.
2. Gyűjtögetős
Eredeti tervem az volt, hogy csapatokat alakítunk, és minden asztaltól egyesével jönnek a gyerekek, és az előre kiválasztott madár kártyáit gyűjtik össze. (Máskor is játszottunk már ilyet, bár akkor kép nem volt a hátoldalán, így hosszasabb volt az ellenőrzés.)
Hátránya: Más csapat viszi el a kártyát, mint akinek kellene. 
Előnye: Ellenőrizni nagyon könnyű, mert megfordítva látszik az adott állat képe, ha jó az is, ha nem jó, az is.

3. Matricázás
Mivel nehezen sikerült a képek és a szöveg összeszerkesztése, nyomtattam hibás lapokat is. Kidobni azért ezt sem fogom, hiszen holnap ez alapján fogom számon kérni a gyerekeket. Van bőven kártya, kép nélkül, így a csalás (átlátszik a kép) kizárt. Minden tanuló elvesz 5 kártyát (vagy többet, majd eldöntöm), és miután elolvasta a mondatokat, Tesco-s matricát ragaszt rá, annak megfelelően, hogy melyik állatról van szó. (Van egy tucat piros, kék, zöld, stb matrica egy régebbi pontgyűjtős akcióból. Előtte megbeszéljük, hogy például a gólyát kék, a tőkés récét sárga, a nagy kócsagot mondjuk zöld matricával jelöljük. )
4. Kártyajáték
3-4 gyerek játszik egyszerre. Mindenki kap 4 kártyát, a többit letesszük az asztal közepére. 1. számú játékos felolvas egy meghatározást 2. számú játékosnak. Ha a 2. tudja a választ, megkapja a kártyát, és leteszi maga elé az asztalra. Az 1. húz egy másik kártyát. Ha 2. nem tudja a választ, akkor válaszolhat a 3. vagy a 4. vagy a kérdező. Aki tudja a választ, azé a kártya. Ha véletlenül senki sem tudja a választ, a kártya visszakerül a pakli aljára, és jön a következő 2. kérdező. 
Az nyeri a játékot, aki a legtöbb kártyát gyűjtötte össze. A megválaszolatlan kártyákra a végén megkeresik a választ a tankönyvben.
Ezt ma találtam ki, holnap reggel kipróbálom, hogy jó-e a szabály, vagy esetleg módosítani kell rajta. Napköziben biztosan szívesen játszanak majd vele. 
Tegnap az ismétlés után ebbe a táblázatba írták be a gyerekek önállóan, amit keddre megtanultak, illetve, óra végén azt, amit a nagy kócsagról az órán megjegyeztek. (Ezeket a feladatlapokat írólapra szoktam nyomtatni, amit aztán bele tudnak ragasztani a környezetfüzetükbe.)

Ha valakinek tetszik valamelyik ötlet, próbálja ki!
Jó tanulást, jó játékot!
Ui.: Aki szeretné a képeket és meghatározásokat Word-ben, a megjegyzésben hagyjon üzenetet, és ne felejtse el megadni az e-mail címét!

37 Comments

Hozzászólás a(z) melinda bedő-bodnár bejegyzéshez Válasz megszakítása