Még mielőtt valaki azt gondolná, hogy én vágtam bele egy ilyen nagy projektbe az iskolában a gyerekekkel, gyorsan szeretném leszögezni, hogy nem. A kisebbik lányom készítette a kolléganőjével, egy másik kolléganőjük unokájának.
Nem tudom, hogy minden esetben igaz-e, hogy az alma nem esik messze a fájától, most azonban igaz. Talán a foglalkozásomból adódik, hogy mindig is szerettem kreatívkodni, és ugye a lányaim ebben a légkörben nőttek fel, így mindig is természetes volt számomra, hogy ők is szeretnek alkotni. De amikor ma este a kisebbik átküldte a lentebb látható képeket, elállt a lélegzetem. Nem túlzok, szerintem Ti is rácsodálkoztok majd, hogy mit is készített.
De ragaszkodva a saját elveimhez, nem szeretném a forrásmegjelölést kihagyni, mert mi nem azok a kreatív emberek vagyunk. (Hogy érthető legyen, egyszer olvastam valahol, és mosolyogtam is az igazságon: „Kreatív az, aki nem jelöli meg a forrást.”)
Tehát ez volt az a kép, ami inspirálta őket:
 |
| FORRÁS |
20-25 óra munka után, kicsit átalakítva készült el az ő tűzoltóautójuk OSB lapból. Csak annyit, hogy a tetején világítanak a lámpák, és a kormánykereket is lehet forgatni.
Ha majd egyszer nekem is lesz unokám, én is rendelek tőlük egy ilyet.
Hű, emellett sem lehet szó nélkül elmenni, fantasztikus munka! Százszor jobb, mint a kiinduló ötlet! 🙂 Gratulálok a lányodhoz, beleplántáltad a kreativitásod!
Én is ugyanezt mondtam, mikor megláttam. Köszönöm szépen, majd átadom neki. Mind a kettő nagyon kreatív, ezért is írtam, hogy az alma nem esik… :)))