Bizonyára hallottatok már arról, hogy Kolumbusz Kristóf 1492-ben jutott el az Újvilágba, Amerikába, és ezt az eseményt tekintjük az Újkor hajnalának. De tudjátok-e, mi más történt még a világon és a mi kis hazánkban 500 évvel ezelőtt? Ha helyesen oldjátok meg a feladatokat, számos kérdésre választ kaptok.

1. A 15. század
végén hajók indultak felfedezőutakra Európából az Atlanti-óceánon. A
tengerészek az Indiába vezető új útvonalat keresték. A földrajzi felfedezések
korának néhány nagy alakja Bartolomeu Diaz, Vasco da Gama, Kolumbusz Kristóf és
Fernando Magellán.

De ki, mikor és
milyen nagy tettet hajtott végre? Melyik információ kihez tartozik? Írjátok a
számokat a képek alá a megfelelő vonalra!

                                                                                                                                 ____
/ 8 pont

2. A
felfedezőutak megindulását több tényező is elősegítette. Megtudhatjátok, hogy
melyek ezek, ha a számokat a hozzájuk tartozó betűkkel behelyettesítitek.
Melyik számhoz melyik betű tartozik?

3. Milyen volt a
matrózok élete a hajókon? Ha kiegészítitek a szöveget az alábbi szavak
ellentétes jelentésű párjával, választ kaptok rá.

A
matrózok élete nem volt _____________.  ____________
munkát jelentett a vitorlák kötélzetének kezelése. A _____________ tengeri
utakon az ellátásuk is meglehetősen ______________ volt, főként kétszersültet
és sózott húst kaptak. A _________ étkezés és a nehéz munka miatt ________________
voltak a betegségek. A legismertebb tengerészbetegség a skorbut. Ez azért
alakult ki, mert hónapokon keresztül nem fogyasztott a hajó legénysége C
-vitamint, hiszen már az utazás _____________ elfogyott a hús, a friss gyümölcs
és zöldség.

A
hajókon hónapokat töltöttek összezárva. ________________ bérért dolgoztak, és
vakfegyelmet követeltek tőlük. A tengeri viharokon és a betegségeken kívül az _________________
hajók és a kalózok is fenyegették az életüket. Nem csoda, ha ________________jelentkeztek
önként. Néha a börtönökből toborozták a legénységet, de az is előfordult, hogy
a kikötőkben erőszakkal fogdostak össze embereket.

                                                                                                                                            ____ / 5 pont

4. Kalózok már az
ókorban is voltak, de virágkorukat a 16–17. században élték, amikor Kolumbusz
felfedezése után a spanyol hajók arannyal és ezüsttel megrakodva haladtak
Európa felé.

Zsákmányszerzésről
tértek haza a kalózok. A rakomány harmada élelmiszer volt, a többi kincs (arany
és ezüst). Megegyezésük alapján a zsákmányolt aranyból és ezüstből a
kapitánynak és a két tisztnek háromszor annyi járt, mint a fedélzetmesternek, a
tüzérnek és a hajóácsnak. Az élelmiszerből mindenki ugyanannyit kapott. A rakomány
1800 pezót ért.

Kérdések:

b)
Mennyi tiszt és mennyi személyzet osztozott

a
zsákmányon? T: ______,  Sz.:________

c)
Milyen értékű kincs (arany és ezüst) jutott fejenként a személyzetnek?

d)
Milyen értékű élelmiszert osztottak szét?

e)
Mai árfolyamon hány dollárt érne a kapitánynak jutó rész?

    (1 pezó 25 dollárnak felel meg.)    _____________________

f)
Mennyit ért dollárba átszámítva a teljes rakomány?         ___________________

A c, d feladat
megoldásában segít az alábbi táblázat. Számoljatok és töltsétek ki a
táblázatot!

   

                                                                                                                                             ____
/ 6 pont

5. Míg a
középkorban Hunyadi Jánosnak és Mátyás királynak sikerült távol tartania
országunktól a törököket, a XVI. században ez már nem sikerült az akkori
uralkodónak. A Mohácsi vész és Buda elfoglalása után az ország három részre
szakadt.

Írjátok be a térképvázlatba,
a három részre szakadt Magyarország részeinek nevét, fővárosukat, illetve hogy
kik álltak az ország élén! (dinasztiák, családok, királyok, fejedelmek, stb.)

                                                                                                                                            ____ / 9 pont

6. Gárdonyi Géza
híres regénye az Egri csillagok. Főszereplője két gyerek, Vicuska és Gergő, akiket
egy félszemű török rabolt el. Ha megoldjátok az alábbi keresztrejtvényt,
megtudhatjátok a nevét.

(A rejtvények
soraiba török jövevényszavakat kell írnotok! Segítenek a képek is.)

                                                                                                                                             ____ / 5 pont

7. Az alábbi
feladatban erdélyi fejedelmek karikatúráit és neveit láthatjátok. Felismeritek
kik ők? Ha igen, írjátok a vonalra, majd a számok segítségével állítsátok
uralkodásuk szerint sorrendbe!

Uralkodásuk
sorrendje: _______________________________

                                                                                                                                             ____ / 8 pont

8. II. Rákóczi
Ferenc vezette azt a szabadságharcot, mely az ország függetlenné válását tűzte
ki célul. Ha bekarikázzátok a megfelelő állításhoz tartozó betűt, megfejtésül
egy szót kaptok. Hogyan köthető Rákóczi Ferenchez?

Megfejtés:
______________________________________________________________

                                                                                                                                             ____
/ 7 pont

9. 1848. március
15-én forradalom robbant ki, melyet szabadságharc követett. 1848. szeptember 29-én
a Pákozdnál vívott csatában a magyar seregek győzedelmeskedtek az ellenséggel
szemben.

Erről az
ütközetről készült az alábbi festmény, melyből néhány részlet hiányzik. Melyik
képrészlet hová való? Írjátok a betűjelüket a megfelelő helyre! Vigyázat, van
közte egy kakukktojás is!

                                                                                                                                               ___ / 3 pont

10. Olvassátok
el az alábbi történetet, majd oldjátok meg a hozzá kapcsolódó feladatokat!

Schlick nyúlvadászata

Az isaszegi döntő csata előtt, úgy az osztrák, mint a magyar
hadcsapatok Hatvan körül táboroztak. Persze, lehetőleg nyugtalanították
egymást, itt-ott csaknem naponként voltak kisebb-nagyobb összecsapások.

Schlick, a félszemű osztrák tábornok, hogy csapatainkat
hátranyomja, 1849 április 1-jén Hatvanba vonult, s még aznap este nagy dáridót
rendezett a prépost lakásán. A vacsorára meghívott több polgárembert is, hadd
lássák, mily jókedvű, s önerejében bízó a császári hadvezér.

A lakoma vége felé, vidám poharazás közt, Schlick egyszerre
vendégeihez fordul és gúnyosan, dicsekvőleg így szól hozzájuk:

– Holnap egy kis nyúlvadászatot tartok a magyar táborban.
Kérem, legyen szerencsém, nézzék meg.

S a következő nap, április 2-án virradatkor haderejének a
zömével csakugyan elindult a „nyúl-vadászatra.” Hanem a kaland vajmi rosszul
sikerült. A vadász futott meg a „nyúl” elől.

Gáspár András, a vitéz huszártábornok előbb Hortnál, majd
Hatvan előtt, aztán harmadszor bent a városban úgy elverte, hogy Schlick
hanyatt-homlok menekült Aszódon át Gödöllő felé. Háromszáz osztrák katona esett
áldozatul e híres nyúlvadászatnak.

Azt mondják, hogy Schlick sohasem élcelődött többé a
honvédek fölött; sőt ellenkezőleg, még élte alkonyán is a legnagyobb
elismeréssel beszélt róluk.

a,
Válaszoljatok a kérdésekre!

Hol
táboroztak a hadban álló csapatok az isaszegi ütközet előtt?    __________________________

Hogy
hívták az osztrák tábornokot?             _____________________________

Mikor
indultak a „nyúl-vadászatra”?            _____________________________

Ki
állt a magyar sereg élén?               _________________________________

Hol
ütköztek meg először?                            ____________________________

Merre
menekült Schlick? ___________________________________________             ____ / 3 pont

b,
Kössétek össze a szavakat a jelentésükkel!

tábor                                       Erő,
mellyel egy ország, fejedelem hadseregében bír.

prépost
                                   Sorkatona, akinek nincs
rendfokozata.

lakoma
                                   Könnyű
fegyverzetű lovaskatona.

haderő                                    Bőséges
evés-ivás, amin egy társaság vesz részt.

huszár                                     Katolikus
pap, rangja szerint a megyés püspök alárendeltje.

honvéd                                    Az
a hely, ahol egy hadsereg bizonyos ideig megáll.

                                                                                                                                             ____
/ 3 pont

11.
A szabadságharc idején több településen számos csatát vívtak a magyar seregek. Az alábbi táblázat 16
helyszín nevét rejti. A szavak vízszintesen, függőlegesen és átlósan, jobbról
balra olvasva lehetnek. Ha sikerült megtalálnotok,
keretezzétek be a szavakat!

                                                                                                                                             ____ / 8 pont