Tavalyelőtt, mikor az első osztályra készültem nagyon sokszor keresgéltem a neten, hogy ötleteket találjak, hogy majd szeptembertől jól tanítsak a Meixner -féle Játékház tankönyvcsaládból. Így jutottam el egy olyan oldalra, ahol a betűk hívóképeihez íródtak a mesék. 

A módszer ugyanis azt javasolja, hogy a betűkhöz tartozó hívóképek elevenedjenek meg a gyerekek előtt. Így én többek között a használt piacon vásároltam mentőautót, autót, bohócot, kacsát, stb, ami csak megvehető volt, megvettem. Egy polcra kitéve játszhattak vele a gyerekek.

Sajnos nem volt minden hívóképhez mese, így kénytelen voltam én kitalálni néhányat. Kezdetben le is írtam, de aztán annyira belejöttem, hogy az órán rögtönöztem. Sajnos ezeket a meséket utána sem írtam le, így legközelebb újra rögtönöznöm kell. Amit viszont leírtam, szívesen megosztom veletek, hátha másnak is tetszik.

A maci „m” meséje 

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú, akit Tominak hívtak. Tomi az idén ősszel elkezdett iskolába járni. Míg óvodás volt, mivel nagyon jó gyerek volt, a szülei sok játékot vettek neki. Kedvenc játéka a maci volt.

Tomi szeptember 1. napján hátára vette táskáját és elindult az iskolába.

– Mmm? – kérdezte tőle a maci, ami azt jelenti: -hová mész?

– Iskolába. – felelte izgatottan Tomi. – Mától iskolás vagyok.

– Mmm! – mondta a maci, ami macinyelven azt jelenti: -Én is szeretnék iskolába menni! Vigyél magaddal!

– Nem lehet. – válaszolta Tomi – Iskolába nem járhatnak macik, csak gyerekek.

– Mmm – mondta szomorúan a maci, ami azt jelenti: -Nagyon fogok unatkozni nélküled.

– Tudod mit? Ha hazajövök, itthon megtanítalak mindarra, amit én tanulok majd az iskolában.

– Mmm – örvendezett a maci, ami mackónyelven azt jelenti: -Jaj, az nagyon jó lesz!

– Mmm – szólt még a távozó Tomi után, ami annyit jelentett: – Figyelj jól az órákon! Mindent tudni akarok, amit az iskolában tanulsz!