A relációs jel használata több gyereknek okoz gondot. Emlékszem elsős koromban én sem értettem meg elsőre, de a tanító nénim 2 házra lakott hozzánk, ezért vettem a bátorságot, és EGYEDÜL átmentem hozzá, hogy magyarázza el még egyszer. Én ugyanis fordítva gondoltam a csibecsőrt (mert mi csibecsőrnek tanultuk, bár ez részletkérdés), ahogy általában egy csőrt rajzolunk egy csirkének. Akkor magyarázta el, hogy tátott szájú kiscsibéről van szó.
Aztán, amikor tanító lettem, megrendeltem a Tanító folyóiratot. Egy idősebb kolléganőm pedig nekem adta az ő korábbi számait. Ebben találtam az alábbi kis mondókát, amivel megtanítottam az elsőseimnek a relációs jelet. Készítettem is egy kacsát, amit a táblánál használtunk.
Aztán 6 éve, amikor elsős voltam, kicsit gyengébb képességű osztályom nem értette meg, hiába mutattam a táblánál a kiskacsát, ahogy éppen megeszi a többet.
Ezért mindenkinek gyártottam kis kacsákat, papírtányérra raktunk korongokat, és a gyerekek úgy forgatták a kacsát, hogy mindig a többet egye meg. Az egyenlőségnél pedig utaltam a fenti képre, hogy az összezárt csőrük az egyenlőségjelre hasonlít, tehát, ha ugyanannyi korong van, tanácstalan és nem eszi meg egyiket sem.
Nagyon jópofa ez a versike. 🙂
Az elsős mozaikos tanmenetet átolvastam tavaly mielőtt nekikezdtünk az anyagnak. Meglepődtem, hogy az volt benne, hogy kerüljük a kacsacsőrözést, nevezzük relációs jelnek… Nem tudom miért fájhat ez a kifejezés a tanmenet szerzőjének.
Megkerestem:
"A tanítók egy része „csibecsõr”, „kacsacsõr” elnevezést
használ. Ha lehet, kerüljük e kifejezéseket. A tanítók következetesen
használják a relációjel szót! A gyerekek is
ezt fogják használni egy idõ után. Nem elég, ha csak írásban
jelölik helyesen a relációjeleket."
Az érettségire készülő diákjaim is kacsacsőröznek egyébként 🙂
Örülök, hogy tetszik.
Egyébként én is használom a relációs jel kifejezést is, illetve a gyerekek is, és nem hiszem, hogy egy ilyen kis mondóka, vagy a kacsákkal való játék ártana nekik, és ha így megjegyzik, miért ne?
Egyébként nekem a véleményem az ilyen emberekről az, hogy biztosan elméletben nagyon felkészültek, de lehet, hogy gyereket még nem láttak.
És akkor mi van azzal a dallal, hogy : Minden vízbe mártott test…? :))
Szia!
Most találtam rád és nagyon tetszenek az írásaid. Csak biztatni tudlak az írásra, rengeteg jó ötletet kaptam tőled máris. 4.osztályosaim vannak és biztosan visszajáró látogatód leszek. Zsuzsi
Szia Zsuzsi!
Köszönöm szépen, megtisztelsz vele.