Játékok testnevelésórán 3.

Most olyan játékokat ajánlok figyelmetekbe, amely a Naprendszer projektünkhöz illeszkedik. Legalábbis én e téma keretében fogom játszani ebben a hónapban. A játékokat az alábbi könyvekben találtam:
Repülős célba dobó
A gyerekekkel papírrepülőt hajtogatunk, amit igyekszünk a megfelelő helyre landoltatni: pl. karikába, asztalra, dobozba stb. A távolságot lehet növelni. 
Repülő hajítás
A gyerekekkel papírrepülőt hajtogatunk. Kijelölt vonalhoz felsorakozva mindenki elhajítja a repülőjét. Akinek a legmesszebbre száll, az lesz a játékban a győztes.
Tűz, víz, repülő
A tanulók futkároznak a teremben, közben figyelnek a tanár jelzéseire. A jelzés elhangzása után a tanulóknak minél hamarabb a megadott testhelyzetet kell felvenniük.
„Tűz!” jelzésre: le kell guggolni. „Víz!” jelzésre minél magasabbra fel kell kapaszkodni vagy felállni – pad, bordásfal… „Repülő!” jelzésre hasra kell feküdni.
Navigátor
Megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mi is a dolga egy navigátornak. Ezután mindenki választ magának egy párt. Egyik gyerek repülő lesz, és vakrepülést végez. A navigátor közben irányítja lépésről-lépésre társát, akinek be van kötve a szeme. Az a cél, hogy benavigálja őt a földre rajzolt célba. Akadályokkal is nehezíthetjük a játékot.
Megy a repülő 
A szoba két oldalán egymással szemben foglaljanak helyet a gyermekek. Sorba mindenkit megkérdezünk, hogy mit szeretne utánozni. Csak olyat lehet választani, amit hanggal vagy mozdulattal utánozni lehet, Pl. autót, repülőgépet, gólyát, mackót, katonát stb. A játékvezető hangosan mondja az egyik választott nevet, p1. repülő. Ekkor ez a gyermek feláll, és búgva, kezét széttárva átmegy a túlsó oldalra, és ott leül. Ha már ezt értik, akkor különböző feladatot mondhatunk, p1. az autónak azt, hogy menj a kutyáért, ültesd be és hozd vissza. Ha sok gyermekkel játszunk, egyszerre többnek is adhatunk feladatot. 
Ferencz Éva, Lukács Józsefné: Itt a meleg, itt a nyár, mezítláb jár a madár

Tűz, víz, nap

Két padot rakunk a terem két végébe. A tanulók futkároznak a teremben, majd egy megadott jelre “tüzet”, “vizet”, “napot” mondunk. Tűznél a padra kell gyorsan felállni, hogy nehogy megégjenek, a víznél le kell hasalniuk, és a kezükkel, lábukkal úszómozgást végeznek. A napnál hanyatt fekszenek és “napoznak”. A vezényszavak között egyfolytában futkározzanak mindaddig, amíg az újabb vezényszót meg nem hallják.
Nap és felhő (Módosítottam az eredeti szabályon.)
A gyerekek szabadon futkároznak a teremben. Ha a nevelő felemeli a felhő képét, leguggolnak és két kezükkel tetőt formálnak a fejük fölé, hogy meg ne ázzanak. Ha a nap képét mutatja, kisütött a nap, újra lehet szaladgálni.

Ferencz Éva, Lukács Józsefné: Itt a tavasz, fut a tél, kis méhecske döngicsél
Földrengés
A gyerekek székeken körben ülnek. Egy gyerek a körön belül áll és elkiáltja magát: “Földrengés!” Erre gyorsan mindenki feláll a székről és megpróbál valahova máshova leülni. A középen álló gyerek is megpróbál helyet foglalni. Akinek nem jut hely, az lesz a következő kikiáltó.
Ejtőernyősök  
A játékosok két csoportot alkotnak. A játékhoz szükség van egy tornapadra, erre állnak rá. A padtól 1 méterre rajzoljunk annyi kört, ahány gyerek van. A körök átmérője 30-40 cm. A pad a repülő, a játékosok az ejtőernyősök, a körök a földet érés helyei. Az 1. csapat ejtőernyősei felülnek a repülőre, majd a játékvezető jelére kiugranak a gépből, pontosan a körükbe. Az az ejtőernyős, aki pontosan ér földet és megtartja egyensúlyát, csapatának pontot szerez. Ezután az 1. csapat pihen, a 2. folytatja a játékot. A harmadik ugrás után összeszámoljuk a szerzett pontokat és megállapítjuk, hogy kik az ügyesebb ejtőernyősök.

Vélemény, hozzászólás?