DAL:
Forgatom a naptárunkat,
libegnek a tarka lapok,
április négy, első május
piros betűs ünnepnapok.
Május…! Hopp megállok!
Piros ím a naptár lapja.
Nekünk nagyon kedves ünnep
Május … : anyák napja .
No, gyerekek , nézzünk széjjel
mi van ami szép és drága.
Lepjük meg sok jóval, széppel
anyukát anyák napjára.
Két ötöst kaptam a héten
egyik írás, másik számtan.
Hazavittem anyukámnak
mind a kettőt neki szántam.
Anyák napján megígérem
hogy még sok-sok ötöst szerzek
ennél szebben nem zárhatom
ezt a kis köszöntő verset.
Szót fogadok és jó leszek
szeretettel megfogadom.
Ajándékul jó anyámnak
ezt adom ezen a napon.
Jaj, mit adjak e szép napon
Maminak anyák napjára.
Köszönettel sok-sok puszit
édes jó anyám arcára.
Egy – kettő, tíz száz és ezer
Nem is tudok annyi számot
amennyi sok boldog évet
édes anyunak kívánok.
Dal: Orgona ága
Még a nap is szebben süt,
mert anyák napja van ma,
sok madár is fenn az ágon
folyton ezt csipogja:
Kezemben egy virágcsokor,
mit is mondjak néked?
Elmondom hát újból, újból,
hogy szeretlek téged!
Mesélj, hogy örültél,
mikor megszülettem?
Mesélj, hogy aggódtál,
mikor beteg lettem?
Azóta megnőttem,
ugye, édesanya?
Mégis beleférek
ölelő karodba!
Azt kérdezed tőlem
hogyan vártalak?
Mint az éjszakára
fölvirrad a nap,
mint a délutánra
jön az alkonyat,
mint ha szellő jelzi
a förgeteget-
ezer pici jelből
tudtam jöttödet.
Mint tavaszi reggel
a nap sugarát,
fagyos téli este
jégcsap illatát,
mint az alma ízét,
tejet, kenyeret-
pedig nem is láttalak még,
úgy ismertelek.
Mint a fény az árnyat,
záport a virág,
mint patak a medrét,
madarat az ág,
mint sóhajos nyári éjjel
a fák az eget-
mindenkinél jobban téged
így szerettelek.
Jön az „anyák napja”, jaj mit is
csináljak?
csináljak?
Mivel kedveskedjek az
édesanyámnak?
édesanyámnak?
Amíg kicsi voltam, mondtam egy
kis verset,
kis verset,
Nagyobb lettem: velem megnőttek a
versek.
versek.
Tavaly egy szál rózsát vettem
Anyukámnak,
Anyukámnak,
Kaptam érte tortát, s puszit,
háromszázat.
háromszázat.
Mit adjak az idén, most még
nagyobb vagyok:
nagyobb vagyok:
Vers és virág mellé el is
mosogatok.
mosogatok.
Rajzoltam egy kicsi szívre
Sok színes virágot.
Édesanyám, anyák napján
Minden jót kívánok!
Szeretném, ha mindig
Mindig csak nevetnél,
Szeretném, ha mindig
Mindig velem lennél!
Anyák napja hajnalán
Felkeltem már jó korán,
ébredtem a napsugárral,
meg a nyíló gyöngyvirággal.
Szedtem csokrot, csudaszépet,
szívem szőttem közepébe,
ha most harmat lehetnék,
rózsa szirmán nevetnék.
Köszöntelek édesanyám
eme május reggelen,
jóságodat, lágy hangodat
soha el nem feledem.
Szívem őrzi szelídséged,
aranyhajad illatát,
elringató halk dalodban
ajkad puha mosolyát.
Köszönöm, hogy vigyázol rám,
ha kell, ápolsz engemet,
tudom, hogyha bármi fáj is,
csak hívnom kell tégedet.
Köszönöm, hogy megtanítasz
mindarra, mi jó, s mi szép,
ígérem, hogy legjobb leszek
néked e föld kerekén.
Fogadd tőlem ezt a csokrot,
s kicsi szívem melegét,
ezen a szép anyák napján
ezt adom most neked én.
DAL: Rozmaringos ablakomban
Mészáros Piroska: Köszöntő
Anyukám jó reggelt, Így köszönt a lányod,
Nyílnak
már a réten tarkaszín virágok.
Nyílnak
már a réten tarkaszín virágok.
Úgy ver
most a kis szívem, kalimpál, mint motor,
Kislányod
helyett beszéljen a csokor.
Árkon át
futottam, néked hogy kinyíltan
Anyák
ünnepére köszöntőül hozzam.
Rózsa,
szegfű, tulipán,
Neked nyílt ki anyukám.
Csöndes eső nevelgette.
Arany sugár melengette.
szegfű, tulipán,
Neked nyílt ki anyukám.
Csöndes eső nevelgette.
Arany sugár melengette.
Takargatta
futó felhő,
Csókolgatta szelíd szellő,
S mind letéptem neked én,
Anyák napja ünnepén.
futó felhő,
Csókolgatta szelíd szellő,
S mind letéptem neked én,
Anyák napja ünnepén.
Éreztük, hogy nem hiába
Gyűjtögettünk szép virágra.
Édesanyánk örül neki,
Hogy gyermeke köszöntheti.
Arca pirul, szeme ragyog,
S vele én is boldog vagyok.
Akármilyen nagyok leszünk,
Erre mindig emlékezünk.
Édesanyám,
neked adunk
minden évben egy napot,
de te nékünk életednek
minden napját átadod.
neked adunk
minden évben egy napot,
de te nékünk életednek
minden napját átadod.
Nincs
az égen annyi csillag,
se fűszál a réten,
mint ahányszor kell, hogy mondjam
ki is vagy te énnekem.
az égen annyi csillag,
se fűszál a réten,
mint ahányszor kell, hogy mondjam
ki is vagy te énnekem.
Megköszönném,
hogy velünk vagy,
s nem ér minket szenvedés,
arra nem csak ez az egy nap,
de egy élet is kevés.
hogy velünk vagy,
s nem ér minket szenvedés,
arra nem csak ez az egy nap,
de egy élet is kevés.
Ezüst szókat írnék rendbe,
ha a tollam
szél fuvalma lenne.
Arany szókat írnék sorba,
ha a tollam
nap sugára volna.
De a tinta mélyén
csupa-csupa kincs van:
anyukámnak írtam,
s tollamról a legszebb
gyémánt szók peregtek.
Hogy muzsikál,
dalol ez a szó!
És százféleképpen mondható:
Anyú! – kissé kényeskedő, kérő.
Anyucikám – kedvesen becéző.
Anyukám – oly gyengéd, simogató.
Mama! – milyen panaszosan hangzó!
Kórus énekli a sok szólamot,
gyermekkórus, s te némán hallgatod
ennyi változatban drága nevedet –
egyet jelent mind: szeretet.
DAL: Anyu végy egy hegyet…
Annyit gondolkodtam este, reggel, délben.
Hogy anyák napján vajon hogyan is lészen?
Mennyit könyörögtem virágnak, madárnak
S a tündéreknek, hogy valamit adnának.
De még mind alusznak és horkolnak szörnyen
Hát visszaballagtam egy pár nehéz könnyel…
De most már nem sírok, mert megvigasztaltak,
Hogy ki oly jó, mint Te, az magában gazdag
Annak nem kell semmi, csak egy kis szeretet
Hát abból hoztam én hál’ Isten eleget.
Mert az iskolások úgy
szeretnek Téged,
szeretnek Téged,
Hogy kis életüket is odaadnák érted…
Most pedig, ki itt van, kiáltsa egy szívvel
A jó édesanyát áldja meg az Isten !
Kipirult arccal szaladok feléd.
Ezernyi gondolattal borulok eléd.
Már hallom, ahogy peregnek
dicsőítő szavaim.
Csak az arcod keresem
s kinyújtom a karjaim,
hogy átkaroljalak,
hogy érezzelek: anyu, anyu
édesanya – így becézlek.
Arcom arcodhoz szorítom.
Nem jön ki szó az ajkamon
Szememből örömkönny árad…
Anyám – nincs jobb tenálad!
Édesanyám szeme
Olyan a te szemed,
Mint a nap az égen,
Őrködve kíséri
Minden kis lépésem.
Ragyogó sugarat
Szór minden utamra –
Őrködő szemedet
Felhő ne takarja.
Jóságos két szemed
Őrizőm, oltalmam:
Mint a fényes csillag
Mindig úgy csüng rajtam.
Jóságos két szemed
Könnyet ne hullasson,
Mint a fényes csillag
Mindig mosolyogjon.
Édesanyám, ma már tudom,
mennyit dolgozol érettem,
kicsi vagyok még, de azért
nagy jóságodat megértettem.
Néked mindent
megköszönni
megköszönni
szavam elég sosem lehet,
engedd meg, hogy szép csöndesen
megcsókoljam dolgos kezed.
Elérkezett anyák napja,
mit is mondjak Teneked?
Ó, engedd, hogy megcsókoljam
símogató lágy kezed.
Köszönöm a jóságodat,
kék szememben könny ragyog,
Tudom, minden gondolatod
örömöd csak én vagyok!
Ugye érzed jó Anyácskám,
én is szeretlek hően,
Ígérem, hogy amíg élek
Érted dobog a szívem.
Halkan, puhán
Szirom pereg,
Simogatja
Öreg kezed.
Piros szegfű
Halvány rózsa,
Téged köszönt
Nagyanyóka.
Nagymamámhoz menni
nagyon szeretek,
habos kávé vár ott
s torta szelet.
Kalács is van nála
benne mazsola,
Legédesebb mégis
az ő mosolya.
Nagymamánál lenni
mindig csodaszép,
jó uzsonna után
vár a hintaszék.
Amíg ringatózva
beszélek vele,
megsimogat mindig
lágyan a keze.
Én a nagymamámat
nagyon szeretem,
mert csak szépet és jót
ad mindig nekem.
S úgy köszöntöm este,
ha megyek haza,
a viszontlátásra
drága nagymama.
DAL: Este jó, este jó
Este van, este van,
későre jár,
aludj el, kisfiam,
aludj el már.
Látod az erdő is
elszunnyadt rég,
Lágy szellő suttogott esti mesét.
Alszik a virág is
mind szendereg…
Hunyjad le kicsikém,
csillagszemed!
Lepihent ágyába
a napsugár,
fészkében szundikál
a kismadár.
Hűs cseppről álmodik
az alvó rét,
csillagos takarót
vont rá az ég…
Aludj el, kisfiam,
aludj el már,
este van, este van
későre jár.
Úgy szeretnék venni neked
gyémántot és aranyat.
gyémántot és aranyat.
Nem tehetem, ezért mondom
versben el e szavakat.
versben el e szavakat.
Tudnod kell, hogy úgy
gondolom, örülök, hogy élek,
gondolom, örülök, hogy élek,
És ha újra születhetnék,
neked születnék meg.
neked születnék meg.
Mert a lélek gazdagságát nem
pótolja semmi,
pótolja semmi,
Fontosabb, hogy itt vagy,
látlak, s velem akarsz lenni.
látlak, s velem akarsz lenni.
Fontosabb az, amit érzel, ha
a neve szeretet,
a neve szeretet,
Minél többet adsz belőle,
annál több lesz teneked.
annál több lesz teneked.
Úgy szeretnék odaadni,
mindent, ami szép,
mindent, ami szép,
Remélem, hogy nagykoromban megtehetem még!
ZENE : Úgy szeretném…