DAL: Emberek: Tábortűz
Udud István: Anyák napja
Mi
van ma, mi van ma?
van ma, mi van ma?
Anyák
napja van ma!
napja van ma!
Hogy
köszöntsem jó anyámat?
köszöntsem jó anyámat?
–
töprengek magamba.
töprengek magamba.
Mit
vegyek, mit vigyek,
vegyek, mit vigyek,
mit
mondjak majd néki,
mondjak majd néki,
aki
nemcsak szavaimat,
nemcsak szavaimat,
szívemet
is érti?
is érti?
Ünnep-e
az ünnepek
az ünnepek
szép
virágok nélkül?
virágok nélkül?
Egy
szép csokrot kötök néki:
szép csokrot kötök néki:
így
döntöttem végül.
döntöttem végül.
Csokrot
virágokból,
virágokból,
tán
a két legszebből:
a két legszebből:
az
örökzöld hálából és
örökzöld hálából és
a
piros szeretetből.
piros szeretetből.
Tóthárpád Ferenc: Május-ajándék
Köszöntelek
anyák napján,
anyák napján,
május
első vasárnapján.
első vasárnapján.
Minden
vágyad teljesüljön,
vágyad teljesüljön,
bánat
messze elkerüljön!
messze elkerüljön!
Csokrom
mellé mit adjak?
mellé mit adjak?
Mit
kívánnál magadnak?
kívánnál magadnak?
Kérjél
bármit, neked adom,
bármit, neked adom,
intő
szavad megfogadom.
szavad megfogadom.
Legyen
szép e vasárnap!
szép e vasárnap!
Akarod
a babámat?
a babámat?
Kincseimből
kérlek, vegyél!
kérlek, vegyél!
Fontos
az, hogy boldog legyél.
az, hogy boldog legyél.
Megkapod
a babakonyhát
a babakonyhát
és
a piros pöttyös labdát.
a piros pöttyös labdát.
Jár
még hozzá sok-sok puszi.
még hozzá sok-sok puszi.
Téged
illet mind, Anyuci!
illet mind, Anyuci!
Tóthárpád
Ferenc: Anyuci
Ferenc: Anyuci
Szedtem
néked kis ibolyát,
néked kis ibolyát,
szedtem
gyöngyvirágot,
gyöngyvirágot,
szivárvánnyal
átkötöttem
átkötöttem
ezt
a nagy világot.
a nagy világot.
Masnijára
napsugárral
napsugárral
aranyoztam
nevedet,
nevedet,
gyöngybetűkkel
hímeztem rá:
hímeztem rá:
Éltessen
a szeretet!
a szeretet!
Mentovics
Éva: A legdágább anyukának
Éva: A legdágább anyukának
Ezernyi
kis apró jellel
kis apró jellel
tudattam,
hogy létezem.
hogy létezem.
Számlálgattad
a napokat,
a napokat,
vajon
mikor érkezem?
mikor érkezem?
Később
aztán ágyam mellett
aztán ágyam mellett
álmot
hozott szép dalod.
hozott szép dalod.
Hogyha
néha nyűgös voltam,
néha nyűgös voltam,
karod
lágyan ringatott.
lágyan ringatott.
Mint
napfény a fellegek közt,
napfény a fellegek közt,
szivárvány
a rét felett,
a rét felett,
úgy
hinted szét éltet adó,
hinted szét éltet adó,
melengető
fényedet.
fényedet.
Akárhányszor
születnék is,
születnék is,
nem
kellene más nekem,
kellene más nekem,
azt
kívánnám századszor is,
kívánnám századszor is,
mindig,
mindig légy velem.
mindig légy velem.
Kezemben
e kis virággal
e kis virággal
tiszta
szívből kiáltom:
szívből kiáltom:
Te
vagy nekem a legdrágább
vagy nekem a legdrágább
Anyuka
a világon.
a világon.
DAL: Flowers: Ma egy dalban
mondom el
mondom el
Mentovics Éva :Elmesélem, hogy
szeretlek
szeretlek
Mikor
járni tanítottál,
járni tanítottál,
lehajoltál
hozzám.
hozzám.
Azt
súgtad, hogy: drága kincsem…
súgtad, hogy: drága kincsem…
s
megcsókoltad orcám.
megcsókoltad orcám.
Ölelgettél,
cirógattál,
cirógattál,
ápoltad
a lelkem.
a lelkem.
Kedves
szóval terelgettél
szóval terelgettél
bármi
rosszat tettem.
rosszat tettem.
Oly
sok éjjel virrasztottál,
sok éjjel virrasztottál,
kívánságom
lesve.
lesve.
Álmot
hozó meséd nélkül
hozó meséd nélkül
sose
múlt el este.
múlt el este.
Beszédre
is tanítottál.
is tanítottál.
Szívesen
mesélek.
mesélek.
Elmesélem
e szép napon,
e szép napon,
hogy
szeretlek téged.
szeretlek téged.
Ahogyan
a barna mackók
a barna mackók
szeretik
a mézet,
a mézet,
édes,
drága jó anyácskám
drága jó anyácskám
úgy szeretlek téged.
Mentovics Éva: Köszönöm, hogy itt
vagy nekem!
vagy nekem!
Bármi
bánat érte lelkem,
bánat érte lelkem,
könny
áztatta szemedet.
áztatta szemedet.
Örömömben,
vígságomban
vígságomban
szemed
velem nevetett.
velem nevetett.
Megtanítasz
minden jóra,
minden jóra,
repítesz
a nagy hintán.
a nagy hintán.
Rajtakapsz
egy huncutságon,
egy huncutságon,
szemed
vígan kacsint rám.
vígan kacsint rám.
Ha
elestem, felemeltél,
elestem, felemeltél,
megpusziltad
sebemet.
sebemet.
Minden
egyes mozdulatod
egyes mozdulatod
áthatja
a szeretet.
a szeretet.
Elmesélném,
m’ért szeretlek?
m’ért szeretlek?
Bíz,
azt estig mondhatnám.
azt estig mondhatnám.
Köszönöm,
hogy itt vagy nekem
hogy itt vagy nekem
édes,
drága jó anyám!
drága jó anyám!
VÁRNAI
ZSENI :Úgy megnőttél, szinte félek
ZSENI :Úgy megnőttél, szinte félek
Amikor
még piciny voltál,
még piciny voltál,
olyan
nagyon enyém voltál,
nagyon enyém voltál,
engem
ettél, engem ittál,
ettél, engem ittál,
rám
nevettél, nekem sírtál.
nevettél, nekem sírtál.
Mikor
később nagyobb lettél,
később nagyobb lettél,
mindig
messzebb, messzebb mentél,
messzebb, messzebb mentél,
először
csak a kiskertbe,
csak a kiskertbe,
aztán
a nagy idegenbe.
a nagy idegenbe.
Ha
itt vagy is, csak elnézel,
itt vagy is, csak elnézel,
akkor
is nem engem érzel,
is nem engem érzel,
nem
anyádat, nem apádat,
anyádat, nem apádat,
valami
más csillagtájat.
más csillagtájat.
Úgy
megnőttél, szinte félek,
megnőttél, szinte félek,
már
a válladig sem érek,
a válladig sem érek,
alig-alig
hihetem már,
hihetem már,
hogy
ölbéli babám voltál.
ölbéli babám voltál.
Én
voltam-e óriási,
voltam-e óriási,
vagy
Te lehettél parányi?
Te lehettél parányi?
Sosem
voltál nehéz nékem,
voltál nehéz nékem,
nem
éreztem gyöngeségem.
éreztem gyöngeségem.
Melletted
most kicsiny lettem,
most kicsiny lettem,
ágaskodik
háta lelkem,
háta lelkem,
nőni
akar, hogy elérjen,
akar, hogy elérjen,
hegyormodig
hogy felérjen.
hogy felérjen.
Húzol
engem Te fölfelé
engem Te fölfelé
mint
a napfény maga felé
a napfény maga felé
fát,
virágot, lombos ágat –
virágot, lombos ágat –
fölemeled
az anyádat.
az anyádat.
Mentovics Éva: Szeretlek Édesanyám!
Mindig
is volt számomra
is volt számomra
megnyugtató,
jó szavad.
jó szavad.
Azt
is mondtad néhanap:
is mondtad néhanap:
lám
az idő hogy szalad.
az idő hogy szalad.
Húsz
év múlva – meglehet –
év múlva – meglehet –
úgy
hívlak, hogy nagymama.
hívlak, hogy nagymama.
Jusson
majd eszedbe
majd eszedbe
kis
versikénk dallama.
versikénk dallama.
Egy
májusi szép napon
májusi szép napon
lányom
fogja kezedet,
fogja kezedet,
s
azt suttogja csendesen:
azt suttogja csendesen:
nagymamácskám,
szeretlek.
szeretlek.
Húsz
év bizony nagy idő.
év bizony nagy idő.
Én
fogom még kezedet,
fogom még kezedet,
s
azt kiáltom boldogan:
azt kiáltom boldogan:
édesanyám
szeretlek!
szeretlek!
Kéry Viola: Hétköznap a mamával
Reggel,
mikor felébredünk,
mikor felébredünk,
Édesanyám
kel fel velünk.
kel fel velünk.
Öltözködni
ő segít,
ő segít,
Készíti
a reggelit.
a reggelit.
Elkísér
az iskolába,
az iskolába,
Megcsókol
és rámnevet,
és rámnevet,
Elindul,
a munka várja,
a munka várja,
Látom,
ahogy integet.
ahogy integet.
A
délutánt alig várom,
délutánt alig várom,
Számolom
a perceket,
a perceket,
szaladok,
ha meglátom,
ha meglátom,
S
ő megölel engemet.
ő megölel engemet.
Este,
ha már nincs más dolga,
ha már nincs más dolga,
Olvas
mesét, verseket,
mesét, verseket,
Úgy
szeretem, mikor mondja:
Szia, álmodj szépeket!
szeretem, mikor mondja:
Szia, álmodj szépeket!
DAL: Flowers: Ha szól a dal
Nadányi Zoltán: Anyu
Tudok
egy varázsszót,
egy varázsszót,
ha
én azt kimondom,
én azt kimondom,
egyszerre
elmúlik
elmúlik
minden
bajom, gondom.
bajom, gondom.
Ha
kávé keserű,
kávé keserű,
ha
mártás savanyú,
mártás savanyú,
csak
egy szót kiáltok,
egy szót kiáltok,
csak
annyit, hogy: anyu!
annyit, hogy: anyu!
Mindjárt
porcukor hull
porcukor hull
kávéba,
mártásba,
mártásba,
csak
egy szóba került,
egy szóba került,
csak
egy kiáltásba.
egy kiáltásba.
Keserűből
édes,
édes,
rosszból
csuda jó lesz,
csuda jó lesz,
sírásból
mosolygás,
mosolygás,
olyan
csuda-szó ez.
csuda-szó ez.
„Anyu,
anyu! Anyu!”
anyu! Anyu!”
hangzik
este-reggel,
este-reggel,
jaj
de sok baj is van
de sok baj is van
ilyen
kis gyerekkel.
kis gyerekkel.
„Anyu, anyu, anyu!”
most
is kiabálom,
is kiabálom,
most
semmi baj nincsen,
semmi baj nincsen,
mégis
meg nem állom.
meg nem állom.
Csak
látni akarlak,
látni akarlak,
Anyu,
fényes csillag,
fényes csillag,
látni,
ahogy jössz, jössz,
ahogy jössz, jössz,
mindig
jössz, ha hívlak.
jössz, ha hívlak.
Látni
sietséged,
sietséged,
angyal
szelídséged,
szelídséged,
odabújni
hozzád,
hozzád,
megölelni
téged.
téged.
Kéry Viola: Nagymamához
Az
én kedves nagymamám
én kedves nagymamám
Mindig
gondol énreám.
gondol énreám.
Féltő
gondossággal szeret,
gondossággal szeret,
Boldog,
hogyha velem lehet.
hogyha velem lehet.
Az
én kedves nagymamámnak
én kedves nagymamámnak
Mindig
új ötlete támad.
új ötlete támad.
Szép
ruhácskát vesz nekem,
ruhácskát vesz nekem,
Elkényeztet,
úgy hiszem.
úgy hiszem.
Az
én kedves nagymamámtól
én kedves nagymamámtól
Megszoktam,
hogy engem pártol.
hogy engem pártol.
Igaz,
drága jó nagyi?
drága jó nagyi?
Te
nem engedsz bántani?
nem engedsz bántani?
Az
én kedves nagymamámhoz
én kedves nagymamámhoz
Lenne
még egy kérésem.
még egy kérésem.
Ő
is vigyázzon magára,
is vigyázzon magára,
Hogy
sokáig élhessen!
sokáig élhessen!
Tordai Jolán: Anya betakar
Hallod
a csöndet?
a csöndet?
Elpihent
a szél.
a szél.
Esteli
égen
égen
a
hold útra kél.
hold útra kél.
Alszik
az utca,
az utca,
fű,
fa, lombos ág.
fa, lombos ág.
Lepke,
madárka
madárka
már
aludni szállt.
aludni szállt.
Csak
egy magányos
egy magányos
fülemüle
zeng,
zeng,
csillagos
fényben
fényben
esti
dalba kezd.
dalba kezd.
Miért
szól az ének?
szól az ének?
Altatni
akar.
akar.
Aludj
el szépen,
el szépen,
anya
betakar.
betakar.
DAL: Flowers: Anya
DSIDA JENŐ: HÁLAADÁS
Köszönöm
Istenem az édesanyámat!
Istenem az édesanyámat!
Amíg
ő véd engem, nem ér semmi bánat!
ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz
virrasztó áldó szeretettel,
virrasztó áldó szeretettel,
Értem
éjjel-nappal dolgozni nem restell.
éjjel-nappal dolgozni nem restell.
Áldott
teste, lelke csak érettem fárad,
teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm
, Istenem az édesanyámat.
, Istenem az édesanyámat.
Köszönöm
a lelkét, melyből reggel, este
a lelkét, melyből reggel, este
imádság
száll Hozzád, gyermekéért esdve.
száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm
a szívét, mely csak értem dobban
a szívét, mely csak értem dobban
–
itt e földön senki sem szerethet jobban! –
itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm
a szemét, melyből jóság árad,
a szemét, melyből jóság árad,
Istenem,
köszönöm az édesanyámat.
köszönöm az édesanyámat.
Te
tudod, Istenem – milyen sok az árva,
tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki
oltalmadat, vigaszodat várja.
oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva
kérlek: gondod legyen rájuk,
kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen
szegényeknek nincsen édesanyjuk!
szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald
meg őket áldó kegyelmeddel,
meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy
bánatukat takard el, temesd el!
bánatukat takard el, temesd el!
Áldd
meg édesanyám járását-kelését,
meg édesanyám járását-kelését,
Áldd
meg könnyhullatását, áldd meg
szenvedését!
meg könnyhullatását, áldd meg
szenvedését!
Áldd
meg imádságát, melyben el nem fárad,
meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd
meg két kezeddel az Édesanyámat!
meg két kezeddel az Édesanyámat!
Halld
meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm,
köszönöm az édesanyámat!!!
köszönöm az édesanyámat!!!
Ha
azt adnám, amit érdemelnél
azt adnám, amit érdemelnél
Minden
nap tejben-vajban fürödhetnél.
nap tejben-vajban fürödhetnél.
Szél
meg nem fúhatna, bánat sem érne,
meg nem fúhatna, bánat sem érne,
Mert
aki bánt, az meglakolna érte!
aki bánt, az meglakolna érte!
Ha
hálám elvárnád anyaságodért, az életemért,
hálám elvárnád anyaságodért, az életemért,
A
virrasztásokért, a gondoskodásért, simogatásért,
virrasztásokért, a gondoskodásért, simogatásért,
A
milliónyi – mindig jó tanácsért, az édes tejért,
milliónyi – mindig jó tanácsért, az édes tejért,
A
foszlós kalácsért… biztos, hogy rövid volna rá az élet;
foszlós kalácsért… biztos, hogy rövid volna rá az élet;
ZENE: ÚGY SZERETNÉM
MEGHÁLÁLNI…
MEGHÁLÁLNI…
(
a zene alatt a vers megy tovább)
a zene alatt a vers megy tovább)
De
anya vagy, a hálát nem igényled.
anya vagy, a hálát nem igényled.
Te
boldoggá szépülsz, ha évi pár napon
boldoggá szépülsz, ha évi pár napon
Gondolatom
és szívem Neked adom!
és szívem Neked adom!
Hogy
elhitessem Véled mit tegyek?
elhitessem Véled mit tegyek?
Én
egész évben … egyformán szeretlek.
egész évben … egyformán szeretlek.
ZENE: ÚGY SZERETNÉM
MEGHÁLÁLNI…
MEGHÁLÁLNI…