Úgy elszaladt az elmúlt pár hét, hogy nem nagyon volt időm a tanfolyamok, beadandók, órákra való készülések, nagymamai teendők mellett – bár csak ez utóbbi miatt lett volna kevés a szabadidőm – bejegyzéseket készíteni. Most viszont, hogy az iskolában kitört az őszi szünet, szeretnék több időt fordítani a posztokra, hiszen annyira lemaradtam magamtól, hogy talán nem is tudom, mi mindenről kellene írnom.

Október hónap az optimizmus, a pozitív gondolkodás jegyében telt.
Nagyon nehéz ez a téma az alsós gyerekeknek, ahol a legtöbb gyerek olyan családi háttérrel rendelkezik, hogy vagy az iskolában hallhat, beszélgethet a dolgokról, vagy sehol. A boldogságórákat a rajzórákkal ötvöztem, ahol beszélgettünk a gyerekekkel a szomorúságról és a nevetésről, az okokról, hogy mitől függ, hogy vidámak vagy szomorúak vagyunk. A játékok során sokat bohóckodtunk, kacagtunk, nevetésversenyt rendeztünk. Ötleteket adtunk egymásnak, hogy hogyan tudunk változtatni a dolgokhoz való hozzáállásunkon. Elolvastam tanítványaimnak a „A szomorú királykisasszony” című mesét, illetve megnéztük a rajzfilmet, majd meseillusztrációt készítettek hozzá a gyerekek.

Egy másik beszélgetés után „varázsgömböt” készítettünk, melybe mindenki belerajzolta, hogy milyen életet képzel el magának. A szülőket is próbáltam belevonni a programba, mivel egy alkalommal azt a feladatot kapták a gyerekek, hogy beszélgessenek el otthon a szüleikkel arról, hogy ők hogyan képzelték el az életüket 9-10 éves korukban. Úgy érzem, sokat változott a tanulók életszemlélete, és egyre pozitívabban látják a körülöttük lévő világot.

Ha te is szeretnél egy ilyen „varázsgömböt”, ami lassan hógömbként lesz aktuális, a képre kattintva eljuthatsz a forráshoz, és letöltheted.