Kivételesen most utólag írom le a tegnapi beszélgetőkör témáját, mivel beteg lettem, és nem volt energiám géphez ülni. A Játék tankönyvcsaládot használom az idén is mindkét osztályomban. Nemsokára tanulunk újabb 3 betűt (tegnap már a hívóképeket megmutattam nekik, és hangoztattuk is), így gondoltam, a reggeli beszélgetés során elolvasom nekik azt a mesét, amit a legelső alkalommal írtam, amikor ebből a könyvből kezdtem el tanítani. A kép, amiről ma beszélgettünk, azt mutatta, amint egy kisfiú (mi Petinek neveztük el) a játékainak tanítja a betűket.
Innen jött az ötlet a témához: mindenki arról mesélt, hogy mi a kedvenc játéka, és miért, kitől kapta, milyen alkalomból.
A szokásoknak megfelelően most is az 1. ponttal kezdtünk, aztán jöttek ők.
Ezek után olvastam el én a következő mesémet:
A maci „m” meséje
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú, akit Tominak hívtak. Tomi az idén ősszel elkezdett iskolába járni. Míg óvodás volt, mivel nagyon jó gyerek volt, a szülei sok játékot vettek neki. Kedvenc játéka a maci volt.
Tomi szeptember 1. napján hátára vette táskáját és elindult az iskolába.
– Mmm? – kérdezte tőle a maci, ami azt jelenti: -hová mész?
– Iskolába. – felelte izgatottan Tomi. – Mától iskolás vagyok.
– Mmm! – mondta a maci, ami macinyelven azt jelenti: -Én is szeretnék iskolába menni! Vigyél magaddal!
– Nem lehet. – válaszolta Tomi – Iskolába nem járhatnak macik, csak gyerekek.
– Mmm – mondta szomorúan a maci, ami azt jelenti: -Nagyon fogok unatkozni nélküled.
– Tudod mit? Ha hazajövök, itthon megtanítalak mindarra, amit én tanulok majd az iskolában.
– Mmm – örvendezett a maci, ami mackónyelven azt jelenti: -Jaj, az nagyon jó lesz!
– Mmm – szólt még a távozó Tomi után, ami annyit jelentett: – Figyelj jól az órákon! Mindent tudni akarok, amit az iskolában tanulsz!
