November hónap a társas kapcsolatokról szólt. Ebben a hónapban ismét több órát fordítottam a boldogságórákra, mivel úgy láttam, a gyerekek szívesen beszélgetnek, mondják el élményeiket. Erre pedig a havi egy alkalom nagyon kevés.

A kézikönyvet követve most is az ajánlott mese olvasásával kezdtünk ( A róka és a farkas a lakodalomban), majd megbeszéltük, mitől jó egy barátság, és azt is, hogy ki milyen szempont alapján választ magának barátot. Ezt követően összegyűjtöttük egy jó barát jellemző tulajdonságait, s közben a gyerekek rájöttek arra, hogy egy barátnak nem kell tökéletesnek lennie, a legfontosabb dolog, hogy megőrizze a titkokat, és legyen vele a bajban is. Harmadik-negyedikes tanulóktól ez nagyon mély gondolat. Karácsonyhoz közeledve képeslapot vittem nekik, amiből mindenki választott egyet, és a legjobb barátjának írt rá kedves gondolatokat. Ezeket a képeslapokat az utolsó tanítási napon fogják átadni egymásnak.

A közösség, az összetartozás is szóba került, és erre nagyon jó volt az a játék, amikor közösen kellett a gyerekeknek rajzolniuk. Minden tanuló 1 darab zsírkrétát kapott, és úgy kellett egy rajzot elkészítenie, hogy a társait kellett megkérnie, hogy akinél például a sárga volt, az rajzoljon neki napot, akinél pl. a zöld, az füvet, stb. Az óra végére kisebb hiányossággal elkészült a 20 közösen készített rajz, és az volt az érdekes, hogy több gyerek jelezte, hogy az ő rajza még azért nincs kész, mert másnak színezte az eget, vagy a füvet a sajátja helyett.

A hónap végére az újonnan érkezett 4 tanuló ezeknek a boldogságóráknak is köszönhetően, könnyebben illeszkedett be az osztályközösségbe, és emellett szorosabb barátságok alakultak ki a gyerekek között. Ezt bizonyítja az is, hogy amikor a hónap zárásaként mindenkit a barátjával szerettem volna lefotózni, a harmadikos lányok azt kérték, hogy róluk egyetlen közös kép készüljön, mert ők mindannyian barátnők.